Műholdas nitrogénmenedzsment a kalászos gabonákban – Hogyan támogatja az adatalapú döntéshozatal a hatékonyabb fejtrágyázást?

A precíziós tápanyaggazdálkodás az egyik legfontosabb kulcsa a jövedelmező és fenntartható növénytermesztésnek. A kalászos gabonafélék – különösen a búza és az árpa – esetében a nitrogénellátás optimalizálása közvetlen hatással van a termés mennyiségére, minőségére és az inputköltségek alakulására. Az elmúlt években a műholdas távérzékelés és a vegetációs indexek alkalmazása új lehetőséget nyitott a nitrogén-utánpótlás térbeli és időbeli finomhangolására.

TalkingFields N-Manager Pro Kalászos olyan fejlett szolgáltatás, amely a PROMET növekedési modellen, aktuális és historikus műholdas biomassza adatokon alapul, így a gazdálkodók a lehető legprecízebb módon dönthetnek a növények tápanyag-utánpótlásáról. A szolgáltatás eredményeképp a termelők kész kijuttatási térképet kapnak (SHP vagy ISOXML) formátumban, melyet csak fel kell tölteniük a munkaeszközt vezérlő monitorra.

A tudományos alap: hogyan működik a N-Manager Pro térképek készítése?

A rendszer három adatpillérre támaszkodik:

  1. Többéves biomassza-mintázatok

Az elmúlt időszak biomassza értékeiből levezethető, hogy mely táblarészek mutattak stabilan magas vagy alacsony produktivitást az elmúlt 5–10 év során. Ezek a mintázatok, melyek nagyságrendileg többszáz légifelvétel feldolgozásával készülnek, kulcsszerepet játszanak a táblán belüli eltérő terméspotenciálok meghatározásában. Nagyon fontos kiemelni, hogy a biomassza térképek az NDVI felvételekhez képest lényegesen szélesebb, átfogóbb hullámhossz-tartomány kiértékelésével készülnek. Az N-Manager Pro térkép, hasonlóan a TalkingFields Alaptérképhez, kizárólag az ismétlődő, hosszabb időszakon át reprodukálható mintázatokat veszi figyelembe. Ezáltal egyszeri, véletlen hatások nem befolyásolják a térképet.

  • Aktuális vegetációs állapot műholdas megfigyelés alapján

A Sentinel–2 műholdak 10 méteres térbeli felbontásban, heti rendszerességgel szállítanak adatokat a növényállomány állapotáról. Az NDVI-index, valamint a lombfelület-index (LAI) segítségével meghatározható a növényzet fejlődési szintje és az adott évjárati hatás. Ez kiváló alapot biztosít a historikus és a legfrissebb, aktuális adatok összevetésére. Ennek különösen a vegetáció előrehaladtával van egyre nagyobb jelentősége.

  • PROMET növekedési modell

A PROMET modell több mint 500 paraméter folyamatos elemzésével a tábla digitális ikertestvéreként szimulálja a növény valószínű fejlődési módozatait. Ez a modell többek között integrálja a meteorológiai adatokat (csapadék, hőmérséklet, napsugárzás), valamint a talaj vízmegtartó képességét és textúráját, így egy komplex szimuláció alapján számítja ki a növények aktuális és várható nitrogénfelvételi igényét. A modell által számolt lehetséges fejlődési pályák az aktuális műholdas biomassza adatokkal rendszeresen összevetésre kerülnek, így a vegetáció előrehaladtával egyre pontosabbá válik a hozambecslés is. Ennek különösen az utolsó, minőségjavító nitrogénkijuttatásnál van meghatározó szerepe.

A három pillér együtt adja a megoldást

A három tényező kombinálása – történeti mintázat + aktuális növényállapot + PROMET növekedési modell – teszi lehetővé, hogy olyan helyspecifikus kijuttatási térképek készüljenek, amelyek 10x10 méteres raszterhálóban tartalmazzák pontosan a növény számára szükséges N-mennyiséget (kg N/ha).

A technológia gyakorlati előnyei: több, mint „csak” térkép

Agronómiai pontosság és tápanyag-hatékonyság

A differenciált kijuttatás révén:

  • magas terméspotenciállal rendelkező részek nagyobb adag nitrogént kapnak, ami maximalizálja a hozamot
  • gyengébb termőképességű zónák elkerülik a túltrágyázást, így csökken a kimosódási kockázat
  • zászlóslevél megjelenésétől kezdve a rendszer már nagy pontossággal jelzi előre a várható maximális hozamot, így a minőségjavító nitrogén trágyázás kiemelkedő megbízhatósággal kerül a legjobban hasznosuló helyekre.

Ez nemcsak növeli a tápanyaghasznosulás hatékonyságát (NUE – Nitrogen Use Efficiency), de hozzájárul a homogénebb éréshez, javítja a betakaríthatóságot és a minőségi paramétereket (pl. nyersfehérje-tartalom).

Költségcsökkentés és inputoptimalizálás

A helyspecifikus kijuttatás eredményeképp:

  • Műtrágya-megtakarítás érhető el a tábla kevésbé termőképes területein
  • Kedvezőtlen időjárási és piaci körülmények között is optimalizálható a ráfordítás mértéke
  • Az inputköltségek csökkenése mellett akár 5–15%-kal magasabb jövedelem is realizálható hektáronként

Környezetvédelmi és szabályozási előnyök

A precíziós nitrogénkezelés hozzájárul:

  • nitrátkimosódás csökkentéséhez és a felszíni vizek védelméhez
  • zöldítéshez és a fenntartható gazdálkodási előírások teljesítéséhez
  • Az EU-s és hazai nitrátrendelet betartásához, különösen nitrátérzékeny területeken

Mit tartalmaz a szolgáltatás?

Az N-Manager Pro szolgáltatást választók a vegetációs időszak során:

  • 3–4 nitrogénigény (hatóanyag) térképet kapnak SHP formátumban
  • 3–4 nitrogénkijuttatási térképet kapnak SHP vagy ISOXML formátumban (a nitrogénigény térképből készül a kijuttatandó műtrágya összetétele alapján)
  • Folyamatos terméktámogatáshoz jutnak a szolgáltatás időtartama alatt

Összefoglalás: miért éri meg használni?

A TalkingFields N-Manager Pro Kalászos több mint egy térkép – egy komplex agronómiai döntéstámogató rendszer, amely tudományos alapokra építve segít:

  • Precíziós tápanyag-utánpótlást végezni
  • Javítani a hozamokat és a minőséget
  • Csökkenteni a költségeket
  • Megfelelni a szabályozásoknak
  • Hozzájárulni a fenntartható mezőgazdasághoz

Ez a megközelítés már nem a jövő, hanem a ma korszerű szántóföldi növénytermesztésének alapköve.

crossmenuchevron-down