A biomassza-térképek, melyek a növényi zöldtömeg térbeli eloszlását mutatják, napjaink egyik legfontosabb agrárinformatikai eszközei. Ezek a térképek különösen fontos szerepet játszanak a precíziós gazdálkodásban – de miben is rejlik az erejük?

A biomassza térképek 5 legfontosabb tulajdonsága 

Objektív növényállapot-felmérés
A biomassza térképek spektrális indexek (pl. NDVI, NDRE) alapján készülnek, melyek a növények fényvisszaverési tulajdonságait vizsgálják. Ezek a mutatók jól korrelálnak a fotoszintetikus aktivitással, így a növények egészségi állapotát és fejlődési stádiumát is képesek pontosan jelezni, emberi beavatkozás nélkül. Fontos azonban kiemelni, hogy a biomassza térképek a fény hullámhosszának jóval szélesebb tartományát használják, mint az NDVI térképek, emiatt az információtartalmuk is jelentősen több.

Helyspecifikus döntéshozatal lehetősége
A térképek általában 10 méteres felbontással készülnek, így pontosan látható, hogy a táblán belül hol van erőteljes vagy gyengébb növekedés. Ez lehetőséget ad differenciált, raszterenkénti kezelésre – például műtrágya, vetőmag vagy éppen öntözővíz helyspecifikus kijuttatásakor.

Történeti adatok összehasonlíthatósága
A biomassza-térképek évszakosan és évente is visszatekinthetők. Ez lehetőséget ad trendek azonosítására – például annak felismerésére, hogy egy adott parcella több éve ugyanott szenved a vízhiánytól vagy tápanyaghiánytól.

Integrálhatóság gépi rendszerekbe
A térképek digitális formátumban elérhetők, így közvetlenül betölthetők a mezőgazdasági gépek (vetőgép, permetezőgép, műtrágyaszóró) vezérlőrendszereibe. Ez teljesen automatizált, helyspecifikus kezelést tesz lehetővé.

Fenntarthatóság és környezetvédelem támogatása
A térképek segítenek csökkenteni az input anyagok túladagolását (pl. túltrágyázás), optimalizálni a vegyszerkijuttatást, ezzel nemcsak gazdasági, hanem környezeti előnyöket is kínálnak.

Három kulcsfontosságú felhasználási terület

Változó dózisú tápanyag-kijuttatás (VRA – Variable Rate Application)
A térképek alapján a gazdák csak annyi tápanyagot juttatnak ki, amennyire az adott növényzónának valóban szüksége van. Ez nemcsak költségmegtakarítást eredményez, hanem megakadályozza a talaj és a vízbázis szennyezését is. A kijuttatás automatizálható, így csökken az emberi hibalehetőség is.

Precíziós talajvizsgálat
Amennyiben egy adott tábláról az elmúlt évek többszáz biomassza-térképéből egy olyan térkép készül, mely a statisztikailag igazolható, minden évben várhatóan fellépő biomasszaeltéréseket adja vissza, akkor a precíziós talajmintavétel optimálisan tervezhető.

Növényvédelmi célú monitorozás és célzott beavatkozás
Az alacsony biomasszával rendelkező területek jelezhetik a növényvédelmi problémák (pl. gombás fertőzés, rovarinvázió, gyökérkárosodás) korai jeleit. Ezen zónák célzott kezelése révén csökkenthető a vegyszerfelhasználás és javítható a hatékonyság.

Összefoglalás

A biomassza térképek alkalmazása a precíziós mezőgazdaság egyik jelentős lehetősége. Segítségükkel nemcsak jobb terméseredmények, hanem költséghatékonyabb és fenntarthatóbb gazdálkodás érhető el. Aki ma beruház ilyen technológiába, az nemcsak a jelen, hanem a jövő mezőgazdaságát is formálja.

Kapcsolódó cikkek:

A műholdas térképek jelentősége a precíziós szántóföldi növénytermesztésben Kukorica változó tőszámú vetése a precíziós gazdálkodásban Hogyan segítik a gazdálkodókat a műholdas térképek a mindennapi munkában? Precíziós nitrogén-utánpótlás műholdas adatok alapján – Hogyan optimalizálhatjuk a kalászos gabonák termesztését?