A sikeres és eredményes növénytermesztés egyik alapköve a talajok pontos ismerete. Korszerű tápanyag-utánpótlás nem képzelhető el alapos és szakszerű talajmintavétel és - vizsgálat valamint az ahhoz kapcsolódó szaktanácsadás nélkül.

A precíziós gazdálkodás korszakában a modern technológiák alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők úgy tudjanak eredményesen gazdálkodni, hogy közben a takarékosan bánnak a termelésben használt erőforrásokal és inputanyagokkal.

A precíziós mezőgazdaság egyik gyakran használt eszköze az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) térkép, amely a növények fotoszintetikus aktivitását és egészségi állapotát segít mérni.

A mezőgazdaság egyre inkább adatalapú ágazattá válik. A döntéshozatal nem csupán tapasztalaton, hanem objektív méréseken is nyugszik.

A mai mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a hatékony és környezetkímélő tápanyag-utánpótlás. A gazdák gyakran szembesülnek azzal, hogy a talaj tápanyag-ellátottsága heterogén, a növények tápanyagigénye pedig időben és térben változó.

A precíziós gazdálkodás egyik alapköve a helyspecifikus talajvizsgálat, amely lehetővé teszi a gazdaságos és célzott tápanyag-utánpótlás megtervezését. Az átlagosan 3 hektáros zónákon végzett GPS-alapú mintavétel és a részletes laboranalízis révén pontos képet kapunk a talaj tápanyagtartalmáról, szerkezetéről és kationcsere-kapacitásáról.

Ahogy közeledik a tavasz, egyre több gazdálkodóban merül fel a kérdés: milyen kukorica hibridet és milyen tőszámot érdemes választani az egyes táblákhoz? Ahol pedig adott a precíziós gazdálkodási technológia, ott már a változó tőszámú vetés is reális lehetőségként kerül előtérbe.

A mezőgazdasági termelők egyik legnagyobb kihívása a növények számára szükséges vízmennyiség optimális biztosítása. A korai vagy a túlzott öntözés a gyökérzet elégtelen fejlődéshez, vízpazarláshoz és talaj állapotának romlásához vezethet. Másrészről a nem megfelelő vízellátás a terméshozamot csökkenti.

A TalkingFields N-Manager Pro Gabona szolgáltatás ezen változata a helyspecifikus nitrogénszükségletet biztosítja az utolsó fejtrágyázáshoz (minőségjavító trágyázás) a gabonakultúrák (búza, árpa) esetében. A térképek a növény nitrogénszükségletét adják vissza kg N/ha mértékegységben és 10 méter x 10 méteres raszterméretben. A számítás és a térkép elkészítése a G37 stádiumtól (zászlóslevél megjelenése) kezdődően lehetséges.

A precíziós gazdálkodás egyre nagyobb teret nyer a modern mezőgazdaságban, hiszen lehetővé teszi a termésbiztonság növelését és a gazdasági hatékonyság javítását. A kalászos gabonafélék, mint a búza és az árpa termesztése során kiemelten fontos a megfelelő nitrogénellátás biztosítása, amely nagy hatással van a terméshozamra és a növény egészségi állapotára.