Ez a fajta megközelítés lehetővé teszi a mezőgazdasági műveletek optimalizálását és a gazdasági, valamint a környezeti előnyök maximális kihasználását.
A döntéshozatal folyamata a precíziós gazdálkodásban
Hogyan is néz ki, illetve miben más a precíziós, adatokon alapuló gazdálkodásban a döntéshozatal folyamata? Bemutatjuk lépésről lépésre!
Adatgyűjtés és monitoring
A döntéshozatal kiindulópontja minden esetben az adatgyűjtés.
Az összegyűjtött adatok különféle forrásokból származhatnak:
- Műholdas felvételek kiértékeléséből
- Talajvizsgálatokból, amely a talaj tápanyag tartalmát és vízfelvevő kapacitását mutatja meg.
- A növényállomány állapotáról, amely a növekedési szakaszról, a betegségek vagy kártevők jelenlétéről ad pontos tájékoztatást.
- Időjárási adatokból, amely az aktuális és az előre jelzett időjárási körülményekről (hőmérséklet, csapadék, páratartalom) egyaránt megbízható információt biztosít.
- Drónok és szenzorok által gyűjtött adatokból, amelyek lehetnek valós idejű felvételek, NDVI-térképek vagy akár talajnedvességmérés.
- Munkagépek adataiból: traktorok, permetezőgépek és egyéb mezőgazdasági gépek által rögzített teljesítményadatokból.
Elemzés és diagnózis
- Nagyfelbontású (10 m x 10 m) rasztertérképek elkészítése távérzékelési adatok alapján, a táblán belüli különbségek minél pontosabb felderítése érdekében. Ezek a raszterek azután a legtöbb kijuttatási térkép esetében optimális felbontást biztosítanak.
- Zónák kijelölése: A termőföld heterogenitását figyelembe véve zónákat alakítunk ki a precíziós talajvizsgálathoz (menedzsment zónák lehatárolása).
- Probléma azonosítása: a tápanyaghiány, a vízhiány és a különböző növényeket érintő betegségek időben való felismerése és azonosítása.
- Váratlan események előrejelzése: az időjárás és a talajnedvesség alapján várható események előrejelzése, például aszály vagy túlzott csapadék.
Stratégiai döntéshozatal
A döntések célja a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése.
A mezőgazdasági műveletek megtervezésénél ezért elengedhetetlen a döntéshozatal támogatása, amely segít a következő kérdések megválaszolásában:
- Mikor és mennyi műtrágyát juttassunk ki?
- Mikor végezzük el az öntözést vagy a permetezést?
- Hogyan juttassuk ki a vetőmagot és a tápanyagokat a különböző zónák között?
Automatizáció és valós idejű beavatkozás
A döntéseket gyakran automatizált rendszerek hajtják végre, amelyek nagy segítséget jelentenek a gazdálkodóknak a mindennapok során.
- Precíziós öntözőrendszerek, amelyek a szenzorok adatai alapján vezérlik az öntözési ciklusokat.
- Gépvezérlés esetén a munkagépek és a traktorok pontosan követik az előre meghatározott útvonalakat.
- Valós idejű reagálás: nem várt veszélyek, illetve növényeket érintő betegségek vagy kártevők megjelenése esetén, adatvezérelt módon azonnali beavatkozás történik.
Eredmények mérése és visszacsatolás
A döntések hatékonyságának értékelése mindig az eredmények alapján történik.
- Hozamnövekedés: Az egyes zónák hozamai összehasonlíthatók a korábbi adatokkal.
- Költségek csökkentése: A felhasznált inputanyagok mennyisége és a termelési költségek elemzése.
- Környezeti hatások: Például a műtrágya kimosódásának vagy a vegyszerhasználat csökkentésének mértéke.
Összefoglalás
A precíziós gazdálkodás döntéshozatali folyamatával kulcsfontosságú előnyökhöz juthatunk, ami biztosítja számunkra, hogy az erőforrásokat csak ott és annyira használjuk, ahol és amennyire szükséges.
Az adatok alapján a kockázatokat előre lehet jelezni, ezáltal elkerülhetőek a veszteségek, emellett az adatalapú döntések hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz is.
A precíziós gazdálkodás döntéshozatali rendszere tehát egy integrált, folyamatosan fejlődő folyamat, amely a modern technológia és az adatalapú megközelítés révén képes javítani a gazdaságok termelékenységét és fenntarthatóságát.
