Ennek a módszernek az alapja az, hogy a mezőgazdasági területekről részletes, valós idejű adatokat gyűjtenek, amelyek alapján pontosabban lehet irányítani és menedzselni a különböző gazdálkodói feladatokat és folyamatokat.
Miben segíti a gazdálkodást a szenzorvezérlés?
Adatgyűjtés és elemzés
A szenzorok folyamatosan gyűjtik az adatokat a környezetükből. Természetesen a legtöbb embernek rögtön a meteorológiai állomások jutnak az eszébe a szenzorokról. Ezek mérhetik a talaj nedvességtartalmát, hőmérsékletét és sótartalmát, valamint természetesen a levegő fizikai tulajdonságait. Levélnedvesség és napsugárzás szenzorokkal kiegészítve növényvédelmi előrejelzésre is használhatók.
A szenzorok másik jelentős kategóriáját az NDVI érték meghatározásához szükséges N-szenzorok adják.
A szenzorok közé sorolhatjuk a műholdakon lévő eszközöket is, hiszen a mesterséges intelligencia használatával már gyomfelismerést és tőszámlálást is végezhetünk vagy az öntözést is vezérelhetjük.
Pontos beavatkozások
Az összegyűjtött adatok alapján a gazdálkodók pontosan meg tudják határozni, hogy hol és mikor van szükség beavatkozásra. Ilyen beavatkozás lehet például az öntözés, a műtrágyázás, növényvédő szerek alkalmazása vagy a betakarítás.
Mivel az adatok helyspecifikusak, így lehetőség van a táblán belüli eltérő és egyedi igényekhez igazított beavatkozásokra is, elkerülve a túlzott vagy elégtelen kezeléseket.
Erőforrás-hatékonyság
A szenzorvezérelt gazdálkodás révén a gazdálkodók jobban kihasználhatják és gazdaságosabban tervezhetik és menedzselhetik a rendelkezésre álló erőforrásokat, mint például a vizet, a műtrágyát és növényvédő szereket.
Ez nemcsak költséghatékonyabbá teszi a gazdálkodást, hanem környezetbarát megoldás is, hiszen csökkenti a felesleges vegyszerek használatát és minimalizálja a környezeti terhelést.
A termésminőség és a terméshozam javítása
A precíziós gazdálkodás segítségével optimalizálható a növénytermesztés, ami elősegíti a magasabb hozamokat és a jobb minőségű termést.
Az időjárási és környezeti feltételek folyamatos monitorozása lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy azonnal reagáljanak a változásokra és megelőzzék a problémákat, így kiküszöbölhetők és megelőzhetők a káresemények és a nagyobb veszteségek.
Automatizáció és digitalizáció
A modern, gazdálkodásban használt gépek és berendezések sok esetben már automatizáltak és képesek a szenzorok által gyűjtött adatok alapján önállóan végrehajtani a szükséges műveleteket, amellyel gyorsíthatók és egyszerűsíthetők a mindennapi feladatok.
A szenzorvezérelt gazdálkodás egy olyan innovatív megközelítés a gazdálkodásban, amely a modern technológia és az adatelemzés révén segíti a gazdálkodókat abban, hogy fenntarthatóbb és hatékonyabb módon termeljenek.
Mire használhatjuk a szenzor adatait?
- A tápanyagok és növekedésszabályzók optimalizált kijuttatása precíziós módon
- Alacsonyabb költséggel és fenntarthatóbb módon gazdálkodhatunk
- Előrejelezhető növénybetegségek megjelenése
- Applikációs (kijuttatási) térképek készíthetők a szenzor adataiból
- Valós idejű gépvezérlés (műtrágya, vegyszer)
Összegzés
Mind a gyakorlati felhasználók, mind a tudományos kutatások és a szántóföldi kísérletek is megerősítik, hogy a szenzorok használata a termésátlagot és a termény minőségét is jelentősen javíthatja, miközben a költségeket csökkenti és a környezetet is kíméli.
